A Jó intése.

A Jó intése. Írásra kérnek. Által hozantani vala mi. Az idő véget ért, a végén még megtérsz a vége tért. Legyen e Lengyel kávé? Legyen. Azaz költözne-e délre, vagy ahol a kávé és oliva is megterem? Teremtő. Terem arra tő is, vagy tíz. Lesz ám ott annak íze, mondod is majd izibe. A rizibi ribizlivel, de az már egy másik level. No lám levele is van. Hólyagos tejbuborékot öntök is réá ördög biblijáját, jájáj. Ki tudja biztosan megmondani, hogy az ördög éjjel alszik? Nolám, no láma.
Pedigré lámpa. Ezaz fekete. Kisasszony! Egy feketét. Hány cukorral? Feketén.
Édesítő van. Tejjel? Feketén. Jó. Hozom!
Az egetverően hatalmas feneketlen beszélgetések. Az eröltetett tisztán és érthetően mondás. Már pedig erről tehetett. Mert tehet-e az ős? Vagy valamiért? Megint a valami ért - tré ima love. Over cogitás, rew over, revolver. Rew ólba ver. Várni a korgó gyomorra miért nem tudtok, csak a kímélten kimértem. Ezennel bűnöd megbocsájtva. Azt figyeld meg, hogy ettől a mondattól mi az érzésed! Megkönnyebülés? Nem.
Most akkor melyik mondat is, a könnyebbülés vagy a megbocsájtás?
Nem mondhatnám, hogy túlzásba viszi a munkát. Hiszen a mind a munkahelyen, az úton hazafelé, valamint már megérkezve otthon .folyamatos kommunikáció zajlik. A kommuna mostantól a holdon vakációzik. Háj Pí, váza vitt szú? (ford. whats up with you?) nász ingem vagyok. (vajon serceg már a ford.?) A Ceglédi sör jó márka. Láttad nagy betüvel írta, pedig így helytelen. Érted? Igen. Akkor mi a baj? Sokkol a szák, mert kiesik sok szokása?
Megyek már mengyelejev, de a kegyeletben még tekergetek egyet.
Vissza térve hozzám,

„Éhségem, csak úgy múlhat,
„Ha tettembe vetett bizalommal”,
csinálok egy újat.”

Hámos fedelű kémény.
Mert hogy szerinted kém vagyok,
Mer miért,
Mert mi értünk,
Ők nem.

Hagyd abba a számok összeadását, kínban vonását. Fonjál hegedűt, de vigyázz a hege megütt.
Az ege mögött megellett. Tegezem már a melled. Ameddig ruhában voltál magáztalak. Hölgyem, tegezhetem? Drágám te géz vagy a számomra. Doktor ága te perben megveszel, hogy verhessed a már sikálókat. Ez volna a hatalmas ajánlatod? Hát kérem uram, egyszerűen és tisztán, köszönöm nem!
Apám szerint, akire igencsak befolyással szemellenzős lovakat vakító csőlátásmód. Na ő azt állítja, hogy olykor belém költözöik az ördög. Nos, lehet, de nekem akkor sem hiteles az ő hite. Itt-e hitt, itt-e hitt. Nyitnikék-nyitni kék. Ja igen azért az imák az ég felé zajlanak és valamikor csukott szemmel. Ime a ma, ime a mai ima. Eminem koncert lesz májusban, előzenekar eizenstatt. Kérdeztem és lényegében annyit takar, hogy zen, mint zene-taktus, ti-ta, tit-tatt. Tita hajó tattján álldigáltam múltkor a korlátnál. Rád gondoltam. A Mire és a mireföl, de mire föl néztél, már nem láthattam az arcodat. Csodás lantal ajándékozott meg Csoda Antal úr!
Csöpög a csak!
Csakhát a hátamban a csakrád. Dárkacsa.com –ba. Kelo-ezoterikus, kalóz dinasztikus. De ők elmét lopnak, ötletet, rálátást, hidat. Tételezzük fel azt a felfogást, hogy a mi dolgunk csak is csak az elképzelés. Ehhez viszont olykor téttel lefelé kell menni. Értem én ezalatt depresszió. Van, aki nem bírja sem a túl magasat, sem a túl mélyet. Őket nevezzük gyáváknak és betegeknek. A régi harc, hogy ők is pont így gondolják., persze nem magukról. A hiába egymásba tükre a végtelen, de úgy is, ha kinélek a tükör mögül.
„Eszembe jutottál!”
csak heccelés az egész, nyugalom! Nyúlfogúak ezek mind!
Egész éves farsang. A fars angliának köszönhetően tehetősek ugyan nem maradtunk, de mégis azért úgy van téve, mintha tennénk valami. Téveszme és persze tévé eszme. Eszme csírád sem maradt. Mindig ez a felbőszülés. Hiba abba, hiba itt, hiba abba. Nincsen másunk, így maradt a balta. Lehet vele köztudottan fát vágni, persze én is csak úgy állítólag hallottam. Valamint nyerhús vágására is kiválló, a nyulat lazán fejezi csirkéval egyetembe. A szint kb most annyi, hogy látsz egy nyulat csirkével ötvözve ugrálni. Na, de mit kap az a hibrid jószág? Hondjuk egy pátot, vagy pártot és persze páthost. Végzetsége hostess szak egyoldalú sziníiskola. See nes a cola. A színben a telefonás hangokba hallgatva. Direkt írta ezt így direktor úr? Vajon mo máz et oven? Mert így hívnak a csak zért is dirrekt, mert didergek. Ergo summárum laude a nyáron utazom is az út zoomjába. Most még kába, mert megy az unalom kabaré kánaánba.
Folyvást a folyó. A folyó dolga, hogy folyjon, vagy follyon. Nekem édesde mindegy.
Gally-folj, mellesleg fogy a papír. Olvastam hírekbe, hogy a napi word gépeléseket 6 oldalról 3-ra csökkentették, azaz egy nap egy ember összesen 3 lapra írhat. A betűméretek csak is 12, vagy 75-ön felettiben használható. Ha valaki ezt mismárolva próbálná áthágni, azt a hágón túlra küldjük. Ezt írta a rigó idén március 21 esedikén.
Paráználkodjál a párnám paráin kedves Páfrányi Fanni, aki köztudottan szereti a parányt. Én nem kösz, nem kérek. Benne van a parányban a para és a parám és ha ennék, akkor lebuknék, hogy van parám. Mint a tökmag héjj az utcán, mert héjaként nézem a földet, Nagy, kövér csikkek után. Merthogy miért is jó int a címe? Lássuk hát, nézzük a szót. A jó megint. Már megint itt a jó. De jó, hogy megint van joint. Teen oi. Net ól. Tíz ló. Idő silo. Már megint jó lenne egy cigi, így intelmesen elfogadom. A dóm a dombon doromból.
Kész-e vajon már a szekér? Ha szekeret kérsz, megkapod! Csak egy kekszet köszi kertészeti egyetem szett.